Nem terveztem cikket írni a Valentin nap miatt, de szükségét érzem, hogy kifejtsem a véleményem, mert csodák csodájára, ma is késztetést érzek, hogy osszam az észt. Legalábbis sokaknak ez fog lejönni ebből az egészből.
Az én meglátásom
Alapvetően nem vagyok egy romantikus alkat, s nem is mondanám a mai napra, hogy ez egy ünnep, mégis sokaknak ezen a napon múlik a boldogságuk.
Rengeteg ember fog ma sírva elaludni.
Nekem is vallottak már szerelmet ezen a napon, kaptam csokit, rózsát, minden szart is, meg volt romantika dögivel, mégis mindig feltettem a kérdést, hogy ettől kellene jobbnak érezzem a kapcsolatot? Egy nap miatt? Ezért kellene viszont szerelmet vallanom valakinek? Egy marketingfogás miatt késztetést érez valaki, hogy költse a pénzét hülyeségekre, s el kellene ájuljak ettől? Soha nem értettem ezt az egészet.
A legjobb ajándékot tudjátok mikor kaptam valentinra, amikor tényleg csak ajándék volt, nem pedig elvárások tömkelege?
Kicsiként unokatesómék rengeteget jártak hozzánk, konkrétan minden hétvégén. S akkor kaptam a kis unokatesómtól egy szál rózsát, mert tudta, hogy szeretem. S ennyi pont elég volt, semmi elvárás, csak a tudat, hogy örülni fog neki a másik.
Viszont felnőttünk, s kérdem én, hogy mikor van ilyen őszinte, elvárás nélküli ajándékozás? Már csak a társadalmi elvárások miatt is érezhetsz késztetést, hogy faszságokat osztogass ilyenkor. Lehet, hogy bennem bukott meg ennek az egésznek a szelleme, s túl gondolom, s én gondolok csak rosszat a társadalmunkról. Viszont tény, hogy ez az egész egy kirakat műsor lett. Ami kurvára szomorú.
Mindenki megy romantikus vacsorázni, s várja az ajándékot, meg a mindent is a másiktól, hogy neki ettől legyen jó napja.
Szerintem nem ettől lesz. Szomorú, ha valaki nem tud magának egy jó napot összehozni, s szomorú, hogy, ha a másik ehhez fáradt vagy szegény vagy a tököm tudja micsoda, akkor azt a következtetést vonják le sokan, hogy tuti nem szereti a másik.
Tehát konstans faszságnak és marketingnek tudható be ez a nap, legalábbis az én nézőpontom szerint.
Valentin nap más szemszögből
Szerintem ennek arról kellene szólnia, hogy legfőképpen magadat szereted, aztán pedig mindenki mást. Ideértve anyádat, apádat, a szomszéd Feri bácsit, mindenkit, aki számít. Nem a romantizálás a lényeg, hanem maga a szeretet. Kellene, hogy legyen. Az ajándék pedig csak egy gesztus, ami szívből jön. Viszont soha nem kötelező.
Ha nem vagy képes kifejezni ezt a szeretet önmagadnak, illetve a szeretteidnek, te ne kapcsolatot akarj, meg romi vacsit, hanem terápiát, önmagaddal.
Én ebben hiszek, hogy első körben mi vagyunk felelősek az érzelmeinkért. Tök jó, ha valakivel biztonságban meg tudod élni önmagad, s társra találsz benne, de ez meló. Minden meló az életben, ami lélekkel kapcsolatos. S első körben magaddal kell dolgoznod.
Sanszos, hogy ha valakinek saját magával van baja, akkor az a másiktól fogja elvárni, hogy megkapja azt, amit önmagának kellene adnia.
Hát meg a faszt, azt. Ha Te vagy ennek az elszenvedője, menekülj! Csinálj otthon vacsorát a kutyádnak, megérdemli. Légy boldog, de az ilyen kapcsolatot kerüld el jó messze. Nem tudok együttérezni ilyen emberekkel.
Neked semmit nem kell adnod senkinek. Senki nem akaszthat rád elvárásokat. Az nem szeretet, főleg nem szerelem. Ha valakinek önbizalom és sok másféle problémája van, te soha nem leszel elég, soha nem fogod úgy szeretni, hogy az neki jó legyen, s soha nem lesz boldog melletted, de ez nem a TE HIBÁD, hanem ez az ő lelki nyomora. Ezen NEKI kell túllépni, neked pedig a saját életed útjára KELL lépni.
Senkinek sem tőled függ a boldogsága, te maximum egy nagyon pozitív személy lehetsz más életében, de egy egészséges, felnőtt kapcsolatban, nem te leszel a középpont, aki nélkül nincs élet.
Szóval a konklúzióm az, hogy ne valentin napot akarj tartani, hanem terápiát. Önmagaddal, mert ez a legkifizetődőbb, s egy majdani stabil kapcsolat alapja.
Másrészt pedig játszunk egyet, menjünk fel instára, s nézzük meg a romi vacsorás fotókat, képzeljük el, hogy mekkora munka van egy ilyen kép mögött, mert nehéz úgy jó fotót csinálni, miközben szidod a másik kurva anyját! 😉
Boldog Valentint kíván mindenkinek, egy boldog szingli!
Amúgy pedig amit tudni lehet erről a napról, de a kutyát sem érdekli
A Valentin nap az év egyik legromantikusabb ünnepe, melyet világszerte szerelmesek milliói ünnepelnek minden február 14-én. Az ünnep hátterében mély és gazdag történet áll, mely az idők során romantikus és különleges jelentéssel bírt. A Valentin nap története egyesíti a szerelmet, a romantikát és a hőstörténeteket, melyek az emberiség kultúrájának részét képezik.
A Valentin nap eredete számos legendára vezethető vissza, ám a legelterjedtebb változat egy keresztény szent, Valentinus püspök köré fonódik. Valentinus legendája több száz évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor még a Római Birodalom uralkodott. A legenda szerint Valentinus püspök szerelmes párokat esketett házasságba, mivel a római császár, Claudius Augustus megtiltotta a fiatal férfiaknak a házasságot, mivel úgy gondolta, hogy a nőtlen katonák jobb katonák. Valentinus azonban úgy vélekedett, hogy a szeretet ereje mindenkit összeköt, és titokban továbbra is összeeskette a szerelmeseket. Ezért Claudius Augustus végül halálra ítélte őt.
Valentinus halálának napja, február 14-e azonban nem csak gyászra adott okot, hanem szerelmi ünnepként is ünneplik, hiszen Valentinus a legenda szerint börtönében egy szerelmes levelet írt a rabőr lányának, melyben a lányt az ő „Valentinjának” nevezte. Ez az esemény adta az alapot a mai Valentin nap kialakulásához, mely egyet jelent a szeretet, a romantika és az egymás iránti odafigyelés ünnepével.
A Valentin nap tehát nemcsak romantikus ajándékok és szerelmes üzenetek napja, hanem egy mélyebb jelentéssel bíró ünnep is, mely a szeretet, a hűség és az összetartozás ünnepe. Ahogy közeledik február 14-e, újra fellobban az emberi szívben a vágy a szeretet kifejezésére és az egymás iránti figyelemre, melyet a Valentin nap tökéletesen megtestesít.
Köszönöm figyelmed,
Kitti
Vélemény, hozzászólás?