Kevés fontosabb dolog van a jelennél, azaz az itt és most pillanatánál.
Megtalálni az élet azon értelmét, mikor ténylegesen tudunk a mostra figyelni, az a legfantasztikusabb érzés a világon. Ha ezt a középpontodat megtalálod, akkor semmi másra nem lesz szükséged az életben. Mert akkor kész vagy, akkor már nem fog napokig eltartani egy rossz pillanat, akkor már nem olyan lesz a kétségbeesés, a csalódás, a félelem, de még a boldogság sem.
Itt és most… de mi is ez?
Írtam a bemutatkozásomban, hogy a pánik mindig jelen volt az életemben, mióta az eszemet tudom.
Nyilván fiatalként, majd kétségbeesett emberként, nem tudtam, hogy mit keresek az életben. De valamit nagyon kerestem, valamit, ami biztonságot ad. Valamit, ami megadja az érzést, hogy akármi történik, úgy van jól, ahogy van.
A mindennapi életben ez a legegyszerűbb hozzáállás az élethez. Mikor nincsen semmi maszlag, csak megfigyelsz, s megélsz.
Nem hagyod az egót kibontakozni, hogy túldramatizáljon bármit.
Az itt és most megélése közben, tényleg a jelen számít, nem agyalsz a múlton, nem érdekel a jövő, hanem a jelenlegi helyzetet próbálod megélni és abból kihozni a legtöbbet.
Érzelmileg ez a legstabilabb tudatállapot. Ugyanis nem hagyod elmenni az érzelmeidet szélsőségekbe, illetve nem is kell nem hagyni, mert ez egy idő után ösztönös lesz. Te nem akarsz kibukni, k*rva any*zni vagy bántani senkit, hanem egyszerűen csak vagy. Megfigyelsz, elkönyvelsz és mész tovább.
Az én esetemben a legsz*rabb szituációk sem tartanak egy napnál tovább. Mármint érzelmi szempontból, még, ha kiakadok is, akkor is lecsillapodik a hullám egy alvás után.
És ez a nem mindegy. Mondjuk híve vagyok annak, hogy legyél kendőzetlenül őszinte, ha a javadat szolgálja, ha nem. Ugyanis, szerintem, ha önmagadat adod, akkor az a te szemszögedből már nem okoz semmilyen utóhatást. Más meg… tudjuk, hogy nem érdekel… senki.
Ki számít az életben?
Erre a kérdésre az én válaszom nagyon egyszerű:
TE MAGAD!
Az élet alapvetően egy eléggé magányos szituáció. Ez az én meglátásom szerint teljesen realista hozzáállás. Ugyanis senkit nem lehet természetesnek venni az életünkben, nem is kell, alapvetően. Ezzel pedig semmi baj nincs.
Nagyon sok embert megismerhetünk életünk során, azért, hogy tanuljunk, fejlődjünk ezen kapcsolódások által. Ez pedig mindenképpen pozitívum. Akkor is, ha fáj. Lehet valami nagyon fantasztikus vagy nagyon borzasztó, a lényeg, hogy utólag, le tudjuk szűrni a hatását ennek a kapcsolódásnak. Ugyanis minden ilyen helyzetnek van egy hatása ránk. Az is hatás, ha bántanak, s ez fáj nekünk. Utólagosan ez nagyon sok mindenre felnyithatja a szemünket. Fejlődhetünk ezek által, tanulhatunk belőle. S ez a kulcs a továbblépéshez.
Hála az itt és most pillanatában
Nem azt mondom, hogy a bántalmazóinknak legyünk hálásak. Hanem az életnek vagy amiben hiszünk, mondjunk hálát, mert túl tudtunk fejlődni. Ki tudtunk lépni, tudtuk magunkat választani. S mindig ez az első lépés.
Tudnod kell önmagadat választani!
Figyelned kell arra, hogy mit mond a belső hangod, ami nem az egó, hanem a realista meglátásaidat kell meghallani. Ha kikapcsolod az egódat, ami a sértettséget, a haragot, a megbántottságot, a gúnyt, az irigységet és még egy csomó érzetet táplál benned, akkor leszel önmagad legjobb változata.
Ha minden fölösleges érzelmet le tudsz vetkőzni, akkor meg fogod hallani azt, aki TE vagy!
Nyugtával dicsérjük a napot…
Régen, falun, mindenki ezt hajtogatta, gyerek voltam, nyilván nem értettem pontosan, hogy miről szól úgy igazából.
Minden, ami rossz, s minden, ami jó, véget fog érni. S ez így tökéletes. Megvan az életben a harmónia, mert amit ad, azt szívből adja, s amit elvesz, azt el kell vennie.
Minden reggel, a Nappal együtt egy új lehetőség is felébred. Minden reggel dönthetsz úgy, hogy önmagad legjobb változata leszel, akkor is, ha sz*r passzban vagy, sőt, akkor akarj az lenni igazán.
Nem tudod felmérni azt, hogy milyen rövid az élet. Mindig azt hiszed, hogy lesz holnap. Viszont ez nem ennyire természetes. Lehet, hogy nem lesz. Az életben semmi sem biztos, csak a MOST!
Minden este, ahogy lemegy a Nap, elmúlik a lehetőség. Ilyenkor van időd hálát adni, dicsérni a napot azért, ami megtörtént. Ha jó, ha rossz, az is tanulság, ha valaki egy paraszt volt veled, mert tudod, hogy TE ennél sokkal több vagy!
Szóval adj hálát a napért, mert szinte biztos vagyok benne, hogy találsz jó dolgokat, amik történtek, még, ha elsőre nem is veszed észre.
Légy hálás, mert nem tudhatod, hogy nem-e az utolsó napod volt a mai.
Illetve élj a lehetőséggel. Az élet néha bedob dolgokat, amikkel élhetsz vagy amiket elszalaszthatsz. Ne akard úgy leélni az életedet, hogy egy kérdés legyen csak a fejedben:
Mi lett volna, ha…?
Az itt és most hangulata arra sarkallhat, hogy légy bátor, s ne félj döntéseket hozni. Nem lesz minden döntésed tökéletes, de ne is akard felülbírálni azokat.
Te csak élj, soha ne tökéletes akarj lenni, mert senki sem az, hanem harmóniában akarj élni. Mert ez számít, ez hozza el a kiegyensúlyozott életet számodra. Nem a tárgyak fognak boldoggá tenni, hanem a kapcsolódások, erre méltó emberekkel, önmagaddal, a természettel. Oly kevés dolog van, ami igazán számít az életben. Válogasd meg, hogy mire szánsz időt, mert az a legértékesebb dolog az életedben, az idő.
Ha csak egy jó tanácsom lehet, amit megosztanék veled, akkor az ez:
Élj a mának, mert nem tudhatod, hogy lesz-e holnap!
Köszönöm figyelmed,
Kitti
Vélemény, hozzászólás?