A nőnap és Tyler Durden neve összefügghetne, mert ő jutott eszembe erről a mondatról, imádtam és mai napig imádom a Harcosok Klubját, ha nem vagy ehhez elég öreg, akkor tessék rákeresni, ha pedig az vagy, akkor is keress rá és nézd meg. Nem évül el az idő teltével, sőt.
Fantasztikusan őszinte gondolatok vannak benne. Mindenképpen megér egy mozizásnyi időt.
Nézd meg, hogy miért juthatott eszembe pont ő, pont most.
De, a téma, amiről nem akartam írni ma, de elengedhetetlennek érzem, az az, hogy:
Nőnap van!
Erre mondhatnánk, hogy fantasztikus, s mennyire szép gesztus, hogy köszöntenek minket, viszont muszáj megkérdeznem, tényleg olyan jó ez?
Tényleg annyira jó dolog nőnek lenni?
Tényleg azt érezzük, hogy megbecsültek vagyunk és tiszteletteljesek velünk mások?
Nem, alig érzed ezt a biológiai tényt fantasztikusnak. Sőt, néha sok minden másnak érzed, de a határtalan boldogság, az elég messze van ezektől az érzésektől.
Nehéz dolog nőnek lenni. Sokszor teher. Sokszor ijesztő.
Nőnap és a jó tanácsok
Vannak emberek, akik csak azért, mert egy bizonyos kort üt a méhed, feljogosítva érzik magukat, hogy kéretlenül és vehemensen próbáljanak utasítgatni, hogy neked ugyan mit kellene tenned, mi az élet rendje és minimum szarul csinálsz mindent. Csak, hogy tudd, ez egy létező jelenség.
Magam sem értem, hogy egyeseknek miért esik jól másokkal foglalkozni, s hogy jut egyáltalán ez eszükbe, az, hogy ez oké, de ez elég sokakat ösztönöz megszólalásra. Inkább soha ne nyitnák ki a szájukat… Az pedig, hogy ész… hagyjuk…
A környezetemben lévő nők és én is kapjuk a számonkéréseket és a kéretlen életvezetési tanácsokat, mintha mindenkinek egy patyolat lenne az élete, s joga lenne más életébe ilyen szinteken belemászni.
A legjobb tanács eddig az volt, egy idős nénitől, hogy soha ne akarjak még csak kapcsolatot sem, mert nem éri meg. Ez életem legjobb tanácsa volt, mert megmosolyogtatott. S ennyi volt az egész sztori.
Mások pedig nem számolva az ő minőségükkel az életedben: negatívak, alpáriak, s felettébb bosszantóak. Szépen fogalmazva.
Azt gondolom, hogy senkinek nincsen joga mások teste felett ítélkezni, ahogy mások döntéseit is illik tiszteleben tartani.
Tudjátok, hogy mi hiányzik igazán az emberekből manapság?
Az intelligencia.
Azt gondolom, hogy, ha valaki intelligens, rendben van önmagával és alapvetően szereti az életet, akkor pont le se szarja, hogy más mit csinál vagy mit nem.
Ha pedig valaki be van fásulva, utál mindent és mindenkit, osztja az elavult nézeteit és lehúz másokat, nem mellesleg féltékeny és figyelemért ugrál a kis egója, na, ez az a kategória, amire azt mondhatjuk, hogy nem a MI problémánk!
Engem is és Téged is bosszanthat, ha egy ilyen betalál, de hinnünk kell önmagunkban és tudni azt, hogy ez az egész bizony nem rólunk szól. Hanem arról, aki így viselkedik. Az, hogy valaki buta, mint a tök, az nem minket kell, hogy minősítsen, s nem a mi problémánk kell, hogy legyen.
Nőnap van!
Tudom, hogy milyen sokszor, milyen nehéz. Viszont mész előre és csinálod. Csak ez számít, hogy hiszel önmagadban, hogy megvannak a céljaid, a terveid, s egy dolgod van, nem engedni ezekből. Soha, senki kedvéért.
Nem beleszakadni kell az életbe, hanem egy jó alapot adni neki és megélni az itt és most minden pillanatát.
Alapvetően az idő eszméletlen tempóban rohan. Nekünk nem kell vele rohanni, mert azzal nem jutunk előrébb. A megfontoltsággal, higgadtsággal, a józan paraszti ésszel lehet tovább jutni. Ne megváltani akard az életed, hanem a legjobbat akard kihozni belőle.
Csodálatos vagy, nem kérdés, ha szülsz, ha nem szülsz, ha egy macskával akarsz megöregedni, tök mindegy, hogy mit szokott ez a sok unatkozó mihaszna előszedni, Te csak légy önazonos.
Ne akarj mindent megszerezni! Ne akarj tökéletes lenni! Te egyszerűen csak élj a világba, hadd jöjjön, aminek jönnie kell!
Ezek a kívánságaim Neked, Kedves Nőtársam!
Én magunkban hiszek, a fejlődésben, a tettekben, s abban, hogy hinni kell az álmokban, mert egy nap, az lesz a valóságod!
Egy életünk van, éljük hát úgy, ahogy az a legjobb Nekünk!
Köszönöm, hogy itt voltál velem,
Kitti
Vélemény, hozzászólás?